Bor, mámor, Provence. Film a sommelier szemével:
A Bor, mámor, Provence című film az egyik olyan alkotás, amit időről-időre megnézek, nekem nagyon tetszik, és nem csak, mint az egyszerű filmkedvelő szemüvegén keresztül, hanem a sommelier nézőpontjából is nagyon tanulságosnak tartom ezt a Ridley Scott által, 2006-ban rendezett filmet.
A Köny
Korábban utána is olvastam a filmnek, számomra érdekes adalék volt, hogy a film alapjául szolgáló könyv nem sokkal a film előtt íródott – 2004-ben. Az írója pedig a rendezőhöz, azaz Ridley Scotthoz hasonlóan angol születésű, ő Peter Mayle. Milyen szép nem, hogy egy a mediterrán életérzéstől ilyen távoli országban, mint amilyen Anglia is, születettek ezek a művek. Érdekességként jegyzem meg, hogy Peter Mayle-nek egyébként nem ez az egyetlen Provence-hez köthető műve - úgy tűnik, hogy ráérzett erre a tematikára :-) .
Még egy megjegyzés aztán tényleg a lényegre térek: ahogyan írtam pár éve egy kicsit utána olvastam a filmnek is és a könyvnek is, és meglepve láttam, hogy sok helyen nem következetes a cím írása. Hol Provence-ként, hol Provance-ként, sőt itt-ott Provansz-ként hivatkoznak rá. A helyes írásmód az, ahogyan a címben is írtam: Bor, mámor, Provence. (lásd: wikipedia)
A Film
A filme eredeti címe „A Good Year”. Ez sem rossz, de szerintem a magyar verzió, még jobban sikerült. A film 2006-os, és jelenleg az IMDb-n egy kissé visszafogott értékeléssel bír, csak 7 csillagra futotta, lehet, hogy sokaknak lassú folyású, unalmas, itt-ott csepegős, biztosan van olyan is, akinek szirupos. Nem tudom, nekem a film által átadni kívánt életérzéshez pont ez a dinamika passzolt, szerintem tele van apró finomságokkal, és a francia provence-i táj is gyönyörű - számomra ez nem az a film, aminél valami nagyon mély mondanivalót várok el, nekem bejön a film könnyedsége.
Én a Bor, mámor, Provence-t egy kedves aranyos, szerethető filmnek látom. Néhány évente újra megnézem, ugyanakkor az alapjául szolgáló könyvhöz még nem volt szerencsém.
A film főszerepeit Russell Crowe (bankár), és Marion Cotillard (a közeli étterem tulajdonosa) játszák.
Bor
Borkedvelők körében a Bor, mámor, Provence igazi kultuszfilmnek számít, nem is tudom megszámolni, hogy hányszor került már szóba borkóstolókon, borvacsorákon, vagy a borszaküzletben. Nem véletlenül, hiszen szinte kézzelfogható közelségbe hozza a néző számára a bort, miközben betekintést enged a borászvilág kulisszái mögé is. A film 2006-os megjelenése óta eltelt több mint egy évtizedben nem egyszer volt, hogy a kedves vásárlók arra kérdeztek rá nálam, hogy sommelierként mi a véleményem a filmben látottakról. Persze ilyenkor soha nem bírtam megállni, hogy ne jussunk el a kő-juice-ig. ☺
A sommelier szemüvegén keresztül
Számomra, szakmai szemüvegen keresztül nézve az volt a film legemlékezetesebb felütése, amikor nagyon finoman - de annál határozottabban - rámutatnak a különleges termőhely jelentőségére. A szőlőbirtok új örökösével megpróbálják elhitetni, hogy az egyik köves talajú területük teljességgel értéktelen a szőlő és a bor szempontjából. Micsoda tévedés!
Végül, természetesen fény derül a csínyre, s megtudja a gazda, hogy az egész borvidék egyik legértékesebb szőlőskertje hullott az ölébe - a köves talaj, igazi borkülönlegességek bölcsőjeként asszisztál. Persze a megfelelő kezekben!
Kő-juice
Túlmutat ennek a blogbejegyzésnek a keretein, de ha ez a téma, azaz a talaj jelentősége érdekli akkor ajánlom borászunk, Ráspi videóját a figyelmébe - igazi szemfelnyitó anyag!
Zárójelben teszem hozzá, hogy a talaj alatt nyugodtan tessék a kövekkel, sziklákkal gazdagon megáldott termőhelyeket érteni - Ráspi esetében ez egyébként a csillámpalát jelenti!
„Az amerikaiak nem bort készítenek, hanem…”
A film másik emlékezetes - egyébként szerintem vicces - momentuma, a francia borász egyik elszólása a sok közül: "Az amerikaiak nem bort készítenek, hanem hawaii puncsot". Én ezen hangosan felröhögtem – vicces kis gag egy egyébként amerikai filmben.
Mit talál még itt?
Ön is új az oldalon? Engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljak néhány további érdekességet:
Ezekben a (kiválogatott) bejegyzésekben az ételek és borok párosításáról szóló cikkeket találja. Főként a hideg hónapokban pedig az egyik legolvasottabb írásom ez itt, a forralt borról.
Szintén nagyon népszerű a természetes módon születő vörösekről szóló blogbejegyzésem, vagy ezek a cikkek, amelyek a dekantálásról szólnak.
Van egy nem is olyan régen indult podcastunk a borról, a magyar borról, ezt a podcastot itt találja, illetve kapható még a második boros könyvem első kiadása.
Ha bemutatkozás szerű anyagot keres, akkor itt talál egy rövid leírást, itt pedig egy videós anyagot.
Kedvezmény Önnek:
Örülök, hogy találkoztunk, ha gondolja iratkozzon fel a hírlevélre, az első vásárlások egyikét boros kedvezménykuponnal segítem. A hírlevél feliratkozáshoz keresse a kis piros fület az oldalon.
1 hozzászólás
Én személy szerint a magyar borok es termőhelyek elkötelezett hive vagyok. Ez nincs masként a nyaralasok kirandulasok megszervdzevel sem mivel mindig próbalunk új tajait varosait falvait felfedrzni hazanknak. Meg neztem a Folyékony arany című filmet a moziban. Mondanom sem kell végig könnyeztem annyira magaval ragadott. Volt szerencsém egy ket ikonikus magyar borásszal kezetrazni szótváltani. Nagyon tisztelem Őket. De ha időm engedi meg nézem ezt a filmet.
Borbarati üdvözlettel: Gyula