Siller - a negyedik bortípus! Mi az, hogyan készül?
A siller olyan bortípus, ami senki másnak nincs a világon. A földkerekség összes bortermelő országában három bortípust, s ezek számtalan variánsát készítik.
De Siller náluk nuku!
Sajnos biztosan állíthatom, ha rajtunk kívül, bármelyik másik országnak, egy ekkora kincs lenne a kezében, már az egész világ tudna róla, világmárka lenne, s vonzaná a piacukra a fogyasztókat. Ehelyett, nemhogy nem világhírű a magyar Siller bor, de még mi magunk sem tudjuk, hogy eszik-e, vagy isszák. Vicces, nem?
De mi is az a Siller, hogyan készül a siller?
A Siller bor készítése nagyon hasonló a rosé borok készítéséhez, és közben semmi alapja annak a tévhitnek, hogy a siller egy külön szőlő fajta lenne.
A siller bor a színét tekintve a fehér és a vörösbor között áll, hasonlóképpen a rozé borokhoz, azonban a siller színe a rozénál teltebb - közelebb áll a vörösborhoz. A siller bor készítése során a szőlő leve valamennyi ideig együtt erjed a törköllyel, így kapja meg a siller a vörösborokra kissé hasonlító ízvilágát.
A siller bor készítésének lépései:
- kékszőlő leszed,
- bogyóz,
- zúz,
- a kapott cefre héjon áztat, jellemzően 4-6 napig.
- Héj eltávolít,
- must kierjeszt,
- és a Siller bor megszületik!
A siller borok nem csak színükben többek a rozénál, de aromában, tanninban, sőt, beltartalomban is többet nyom a mérleg serpenyőjében, mint sápadt testvérei. A fentiekből következik, hogy ugyanabból a kékszőlőből készíthető rozé-, siller- és vörösbor is. Itt az egyik legfőbb kérdés, hogy a szőlő leve milyen hosszan érintkezik a héjjal. A siller bor alapjául legtöbbször kadarkát, vagy kékfrankost választanak. A kadarkáról itt olvashat bővebben.
Siller bor ma már csak kékszőlőből készíthető (ellentétben a régi gyakorlattal, amikor is nem volt példa nélküli, hogy vegyesen egybe szedték a fehér és vörös fürtöket).
A siller jelentése nem más, mint az, hogy: rosé-plusz. A siller meghatározása nem más, mint:
az igényes ember rosé bora. Elragadtattam magam egy kissé - bocsánatot kérek! De hát, ha egyszer a siller bor:
Ételkísérőként polihisztor, fröccs-alapként messiás!
Pörköltekhez, paprikásokhoz, lecsóhoz, paradicsomos fogásokhoz, vagy halászléhez keres megfelelő kísérőt? Siller. Érlelt sonkák, házi szalámi? Siller!
Külföldinek szeretne magyar bort mutatni?
Siller.
Siller, Siller, Siller!
Egy tipp: a webshopban itt külön kereshet is a sillerekre, sajnos viszonylag szűk a siller választék még nálunk is, de ezen dolgozunk! Hasonló, na jó, talán érzelmileg kissé kevésbé túlfűtött stílusban, innen tudhat meg még többet a borokról, a sommelier szakmáról.
Konklúzió?
Ha tehetném, én a fentiek tükrében a siller bor fogyasztását receptre írnám fel! :-)
4 hozzászólás
Most ittam először nem nagyon szeretem a rosekat, de ez finom volt, érdemes kipróbálni, ha már még ráadásul Hungarikum is.
Kicsit másként emlékszem a sillerre! A szüleimnek még volt, hozzánk is megérkeztek, és kezdték nagyobb területekre telepíteni, főleg kék szőlőket, mint például a kékfrankost, cvájgert, merlot, és kisebb területre az irsait, így az ősi szőlőket kezdték elhagyni! A környékben a szőlőt homokon termelték, mert valószínű, hogy a jó termőföld kellett a gabonának, és mivel a homoki szőlőknek nem tudott ártani a filokszélia, így fent maradtak a többségében csemegeszőlős területek, kisebb, nagyobb területű oportók, otellók, és a noa! Mivel az utóbbi háromból volt a kevesebb, termésben is, ezért ezekből kevesen készítettek bort külön, összekeverték a zömmel csewmege szőlővel, fehérrel, rózsaszínnel, kékkel, és bogyózás nélkül erjesztették törkölyön, és így kaptak egy rózsaszínes gyenge alkoholfokos asztali bort! A helyi gazdaság egy ideig palackozta is, de mivel minőségű bort nem lehetett belőle készíteni, így a paksi boroknak nem maradt múltja! Jelenleg is próbálkoznak a gazdák, de valami okból nem tud megvalósulni a “jó borvidék”!
Egy kis nyelvészeti hozzászólás a siller névhez. A finnugrista nyelvészek szerint ez egy németből átvett szavunk. A Schiller a német schillern ’csillámlik, két színben játszik’ ige származéka. Ez teljesen ’hihető’, mivel a borok általában tompafényű, zavaros folyadékok szoktak lenni és aki először csinált sillert ( azaz csillogó , fényes stb. bort) az jogosan adta neki a csillámló nevet. Ez a magyarázat kb. annyira meggyőző, mintha valaki a tejből új terméket hozna létre és azt a kifejező nevet adná az új terméknek , hogy ” Fehér”.
A siller szó magyar és a magyar nyelvből lehet értelmezni, az a jelentése hogy silány, hitvány termésből készített bor. A Kárpát-medence a szőlőtermelés északi széle és emiatt gyakran nem megfelelő a szőlő sav és/vagy cukortartalma. Emiatt a hagyományos héjon erjesztési vörösborkészítési eljárást rossz termés esetén kockázatos alkalmazni, mivel nagy a valószínűsége, hogy félremegy az erjedés. A gyengébb minőségű szőlőt gyorsan fel kell dolgozni és zártan, hordóban kell erjeszteni, hogy biztosan végbe menjen az erjedés és ne lépjen fel más típusú szerves reakció. A gyors préselés eredménye , hogy kevesebb színanyag oldódik ki a szőlőből és egy világosabb színű bor képződik.
A siller szó a SI-HI gyökszavunkra épül ( az S és a H hangok gyakran váltogatják egymást) SI-ER , majd a könnyebb ejtés miatt L betoldással SI-L-ER alakult ki. A fenti gyökszó egyéb ragozott alakjai : SI-lány, SI-fer( Eger környékén a rossz minőségű szenet hívják így), SI-vár, HI-ány, HI-ba, HI-átus ,HI-tvány, HÍ-ja valaminek. Ezek mind valamilyen normálistól eltérő dolgot fejeznek ki. Egyébként a szláv nyelvekben szintén megvan ez a gyökszó SI és HI alakban is. Pl. cseh: chyba , orosz ошибка (o-sibka) , ezek jelentése ’hiba’.
Összegezve, a siller szó nagy valószínűséggel a magyar nyelv valamelyik ősi változatából ( szkíta, hun, avar) származhat és innen került bele a bajor németbe. Tehát hungarikum és áttételesen azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében a szőlőtermelés ( ahogy sokan eddig is sejtették) már a szkíták idejében jelen volt. A szőlő és borkészítés szavai is ebbe az irányba mutatnak. Az is figyelemreméltó, hogy akik kitalálták a sillert, mennyire átlátták az erjedés folyamatát.
Üdv.
Fehérdi Béla
PS: lévén egri születésű, megkockáztatom azt, hogy a sillert Egerben találták ki nem pedig Villányban , mivel Eger az északi fekvése miatt jobban ki volt/van téve a rosszabb időjárás miatti silányabb szőlőtermésnek.
BRAVO! Iszom a szavait!