Boros blog, vagy valami olyasmi

Az egyik vásárlónk kérdése ösztönzött arra, hogy összeszedjek pár gondolatot az édes vörös borokról. Nagyon röviden azt járom körül, hogy:

• Mit kell tudni arról, hogy hogyan is készülnek az édes vörösek?
• Miért van akkora különbség az árakban az édes vörös borok esetében?
• Miért olyan kicsi a választék a természetes módon született édes vörösborokból?
• Milyen szőlőfajtákból készülhet?
• Amire sokan nem gondolnak, ha az édes vörös borokról van szó: az étel és bor párosításban rejlő lehetőségek

Kezdjük!

Elindult az új webshop, elég sok minden megváltozott, kapom is a visszajelzéseket - főként a régebbi vásárlóinktól. Megvallom, hogy ezek nagyon jól esnek, mindenképpen ösztönzőleg hatnak rám is, és a háttérben serényen dolgozó apró csapatunkra is! Köszönjük még egyszer! Az meg külön is üdvözlendő, hogy nem csak a jókívánságokkal tiszteltek meg, hanem a rendelésekkel is. Ez legalább olyan motiválólag hat ránk, ne hagyják abba. :-)

Mi a jó a habzóborban?

A habzóborban az a jó, hogy nem kell hozzá különleges alkalom, mégis „pezsgőélményben” részesíthetjük magunkat a nap szinte bármely szakában.

A habzóbor nem pezsgő!

A pezsgő az un. "Második erjedés" során nyeri el széndioxid tartalmát. A borhoz cukrot és élesztőt adnak, palackba - vagy erjesztő-tartályba töltik - s lezajlik az a bizonyos erjedés, melynek során az ital elnyeri szén-dioxid tartalmát. A habzóbor esetében másképpen zajlik mindez...

És akkor, hogyan készül a habzóbor?

Ha még nem próbálta, tegye meg feltétlenül. Összehasonlíthatatlanul ízletesebb lesz az étel, ha néhány cseppnyi bort is teszünk a mártásba, raguba, pácba, vagy éppen párolunk, főzünk vele.

Iványi Zsófia édesapjától tanulta a borkészítés csínját-bínját. A természetes borkészítésben, illetve a borok természetes úton történő világra segítésében hisz és ehhez megszállottan ragaszkodik. Ő is tudja, hogy a természetes, a naturális, a kézműves bor nem készül, hanem születik!

A kérdés gyakori, a válasz egyszerű...

Annak ellenére, hogy a feljegyzések már a XI. században említést tesznek e szőlőfajtáról, pontos eredetével nem tudunk elszámolni. Vannak, akik Délkelet-Európából származtatják, megint mások Egyiptomból. Annyi minden esetre biztos, hogy első ismert borai Dél-Tirolban születtek, egy bizonyos Tramin nevű község határában, s végül innen kapta nevét is.

A Purcsin egy magyar eredetű kék szőlőfajta. A 19. század végén, a nagy filoxéra járványt követően "nyilvánították eltűntnek". Ezt megelőzően Tokaj-Hegyalján, az Érmelléken, Nagyvárad környékén, valamint a Mátraalján volt elterjedt. Először egy 17. századi forrás (1655) említi, elsősorban Tokaj-Hegyaljával összefüggésben. A fennmaradt írásos emlékek szerint, vörös aszúbor készítésére is alkalmas.

Volt. Mert valóban eltűnt.

A nemzetközi verseny 2012. szeptember 30. és október 01. között rendezték meg Dunakilitin, a Magyar Sommelier Szövetség, és a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. megrendezésében.

Az elődöntőben a következő akadályokat kell minél sikeresebben vennie annak a három sommelier versenyzőnek, akik a másnapi döntőben a bajnoki címért szeretnének mérkőzni:

Kő-juice jelzővel illetjük azokat a borokat, amelyek olyan koncentrációban közvetítik a termőhelyet, hogy esetükben "fajtajellegről" teljesen felesleges beszélni, ellenben a mindenkori, egyedi kőzet jellegét akár tanulni is lehet általuk. Ezek a borok olyan érzést hordoznak, mintha a borász, magát a termőhely kőzetét préselte volna ki, s annak levét töltötte volna palackba...