Mely borokat kell dekantálni, avagy hogyan változik a bor szerkezete az érés folyamán?

Az általánosan elterjedt tévhit szerint, kizárólag az idősebb/érettebb borokat. Pedig nem…

Mielőtt belemennénk, két dolgot kell tisztázni. Az első, hogy hogyan változik a bor szerkezete az érés folyamán. Erre a válasz, hogy gyengül. A második, hogy mit tesz a levegő a borral, miközben dekantáljuk. Lazít rajta.

A fiatal bor szerkezete tehát –önmagához mérten- erősebb, s az idő előre haladtával veszít tartásából. Könnyű belátni, hogy amennyiben egy fiatal bort dekantálunk, ezzel szerkezetén lazítunk, felszínén simítunk, s így az jobban elengedi aromáit. Harmonikusabb íz, teljesebb aroma a jutalom, gondoskodásunkért cserébe.

Ha egy csúcs közelben járó bort dekantálunk, nagy valószínűséggel legélvezetesebb formájába tudjuk hozni az áttöltés során, s jó eséllyel teljes pompájában fog tündökölni a kehelyben.

De mi a helyzet, egy olyan borral, amelyik már „erősen” a csúcson jár, vagy esetleg már át is lendült ezen az állapoton? Előbbi esetben a javaslat, hogy egy szűk átmérőjű dekanterbe töltsük a nedűt, amelyben nem érintkezik nagy felületen a levegővel. Az utóbbiban pedig, hogy ne dekantáljuk a bort, mert a levegő minden bizonnyal annyit lazít rajta, hogy teljesen megbontja szerkezetét, s így az szétesik.

Összefoglalva:

  • fiatal bor: igen!
  • csúcs közelben járó bor: igen!
  • csúcson lévő bor: igen, de szűkebb, kis átmérőjű dekanterbe
  • csúcsán túl járó bor: nem!

egyszóval a fentieket kell szem előtt tartanunk, mikor azt mérlegeljük, hogy dekantáljunk-e, vagy sem.

Mely borokat kell dekatálni, és melyeken nem?

PS: a dekantálás hivatalosan üledékmentesítést jelent. Mindennapjainkban azonban ezt a kifejezést használjuk akkor is, ha a bort „csak” levegőbevitel céljából töltjük át egy dekanterbe…

Szóljon hozzá

Felhívjuk a figyelmet, hogy a megjegyzések jóváhagyás után kerülnek közzétételre. Az ellenőrzést az elharapódzó mennyiségű spam miatt vezettük be.